Vágyni egymásra, társra, szerelemre – ezt idézi meg ez a francia film, amit imádnak a kritikusok
Sziporkázó, szellemes, ördögien vicces – ilyen jelzőkkel illették a kritikusok a Szerelem természete című kanadai–francia filmet.
Sziporkázó, szellemes, ördögien vicces – ilyen jelzőkkel illették a kritikusok a Szerelem természete című kanadai–francia filmet.
Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya levelekben számolt be New Yorkban élő elvált szüleinek az 1945 utáni pesti hétköznapokról. A levelekből egy angol nyelvű kötet készült, de már dolgoznak az „eredeti nyelvű” magyar kiadáson is.
Pintér Béla új, Réka és az oltatlanok című darabjában sem hazudtolja meg önmagát, sőt.
A Talking Heads egyik csúcsműve jubileumát ünnepli.
Az olasz rendezó gúny tárgyává teszi a súlytalan erőszak használatát, majd kissé átírja a történelmet Fényes jövő című filmjében.
Olasz operaslágerek és a Holdária: díszlet, jelmez és szerep nélkül, pusztán zongorakísérettel áll az Opera színpadára Kristine Opolais.
A sztárszínész a Trejo című könyvben egyebek közt azt üzeni ifjú honfitársainak, válasszanak valami más pályát, például dílerkedés helyett legyenek kelendő statiszták.
Sigmund Freud legfiatalabb gyereke volt a lázadó a családban, mégis neki kellett apja kimondatlan igényeinek is megfelelnie. Romy Seidel Anna Freud - Egy lány apja árnyékában című könyve a Kossuth Kiadó gondozásában, a Különleges sorsok – Regényes életek sorozatban jelent meg.
A célpont című filmben Isabelle Huppert az ír származású Maureen Kearney-t eleveníti meg, aki az atomerőműveket építő francia Areva szakszervezetének élén állt.
Mind a három főhős meg akar menteni valakit, bár mindenekelőtt önmagukon kellene segíteniük. Puskás Panni Megmenteni bárkit című könyve a Magvető gondozásában jelent meg.
A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.
Hogyan mentették meg a börtöntől egy 12 éves kislány megerőszakolóját? Hogyan próbálta egy cselédlány megszerezni a szeretőjét annak feleségétől? Megjelent az Aetas történettudományi folyóirat tematikus száma, mely a Normaszegés és reprezentációi témakörben közöl tanulmányokat.
A Nőábrázolások és ábrázoló nők című tárlat Tapolcán tekinthető meg: a helyszín a Balaton-felvidék ikonikus magánkiállítótere, az Első Magyar Látványtár.
Claude Debussy Maurice Maeterlinck darabjából írta meg egyetlen operáját, amelyet a drámaíró megtagadott, ám később bevallotta, hogy a remekművet akarta elgáncsolni.
Bódi Lóránt Rend a szavakban című munkája a Történettudományi Intézet folyóiratának új számában olvasható.
A Reigl Judit munkásságában sokáig periferikusnak tekintett, kevésbé ismert, a látogatók számára a felfedezés élményét kínáló figuratív munkáit mutatják be a Kiscelli Múzeumban.
Színdarabokat, politikai kabarét, koncerteket, zenés játékokat, illuzionistákat is látható szeptember 28-tól a Dob utcai Spinoza Színházban.
Várhegyi Éva tudományos alapossággal vet számot az új pénzügyi rendszer kockázataival és mellékhatásaival. A kötetet a Magyar Narancs Könyvek sorozatban jelentette meg a Tea Kiadó.
A Németországban élő neves neurológus magángyűjteményén alapuló kiállítás a debreceni Déri Múzeumban látható.
A Költők a teraszon szerzője jól érzi magát az irodalom tágas mezején – ahol minden megengedett. Sajó László legújabb verseskötete a L'Harmattan-Könyvpont gondozásában jelent meg.